Tartalomjegyzék
8 November 2024 Vezérműtengely: működése, problémái, ellenőrzése és az elhasználódás tünetei
A vezérműtengely az 1900-as évek eleje óta a belsőégésű motorok kulcsfontosságú eleme, amely az autóipar számos technológiai fejlesztését túlélte. Kulcsfontosságú szerepet játszik a motor szívási, sűrítési, gyújtási és kipufogási folyamatainak irányításában.
MI A VEZÉRMŰTENGELY? MIÉRT FONTOS?
A auto vezérműtengely egy forgó tengely, amely a hengersor mentén fut, és könnycsepp alakú bütykökből, csapágyakból és siklócsapágyakból áll. Elsődleges feladata, hogy a motor működése közben meghatározott időben, meghatározott időtartamra nyissa és zárja a hengerek szívó- és kipufogószelepeit. Minden hengersornak saját vezérműtengelye van, és ezeket a forgattyús tengelyen lévő fogaskerekek vagy vezérműlánc hajtja. Az alkatrész időzítése közvetlenül befolyásolja a motor fordulatszám-tartományát. A vezérműtengely emelése (szelepemelés) szintén befolyásolja a teljesítményt, mivel a nagyobb emelés több levegőt enged átáramolni a hengereken.
A VEZÉRMŰTENGELY MEGHAJTÁS TÍPUSAI:
A három legfontosabb vezérműtengely-konstrukció:
Egyvezértengelyes (SOHC) - Hengersoronként egy vezérműtengely. Ezek a mechanizmusok különösen a 60-as és 70-es években voltak népszerűek. Előnyei: megbízhatóak, olcsón karbantarthatók és könnyűek. Hátránya: a szelepek hangolása korlátozott.
Kettős vezérműtengely (DOHC) - Hengersoronként két vezérműtengely. A legtöbb modern jármű DOHC-mechanizmust használ. Előnyei: ezek a motorok több lóerővel rendelkeznek, csendesebbek, és lehetővé teszik az autótulajdonosok számára, hogy külön hangolják a szívó- és kipufogószelepek időzítését, ezzel is növelve a hatékonyságot. Hátrányai: drágábbak és nehezebbek.
Felső szelepes (OHV/tolórudas) - Az OHC motorokhoz hasonlóan a szelepek a hengerfejben találhatók, a vezérműtengely azonban a motorblokk belsejében van elhelyezve. Ezek olyan hosszú rudakkal rendelkeznek, amelyek egészen a hengerfejig érnek, és így mozgatják a lengőkarokat és működtetik a autó vezérlőszelepeket. Előnyei: Ezek a mechanizmusok gyakran kompaktabbak, olcsóbban gyárthatók, és némelyiküknek jobb az alacsony fordulatszámú nyomatéka, mint az OHC mechanizmusoknak. Hátrányai: kevésbé kontrollálható a szelepek időzítése, hengerenként korlátozott számú szelepet használ. Fontos azonban megjegyezni, hogy gyakran kisebb szeleptömeggel rendelkeznek, ami hozzájárulhat az OHC motorokhoz képest jobb alacsony fordulatszámú nyomatékhoz. Anyag: Ezek az alkatrészek általában acélból vagy öntöttvasból készülnek.
Cikkszám: 03023
26447,00 HUF
Az ár 27% áfát tartalmaz., szállítási költségeket
Cikkszám: 428 0042 30
123824,00 HUF
Az ár 27% áfát tartalmaz., ingyenes szállítás
Cikkszám: CS6387
27985,00 HUF
Az ár 27% áfát tartalmaz., szállítási költségeket
Cikkszám: 77913600
12978,00 HUF
Az ár 27% áfát tartalmaz., szállítási költségeket
Cikkszám: 77685600
22707,00 HUF
Az ár 27% áfát tartalmaz., szállítási költségeket
A VEZÉRMŰTENGELY HELYZETÉRZÉKELŐI
Az alkatrész funkcióit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vezérműtengely-érzékelők szerepe alapvető fontosságú. Ezek az érzékelők információkat gyűjtenek a pontos pozícióról és a fordulatszámról, majd ezeket az információkat valós időben továbbítják a motorvezérlő egységnek (ECU). Az ECU-nak szüksége van erre az információra a gyújtás és az üzemanyag-befecskendezés időzítésének szabályozásához. Ezek a forgattyústengely-érzékelőkkel együttműködve nyújtanak átfogó képet a motor működési rendszereiről. Az ECU is módosítható ezen folyamatok optimalizálása érdekében - ezt nevezzük "chiptuning"-nak.
A MEGHIBÁSODOTT HELYZETÉRZÉKELŐ TÜNETEI
A motorellenőrző lámpa világít.
A meghibásodott helyzetérzékelő tünetei
Indítási nehézségek
Rángatózás és akadozás
Sebességváltási problémák
Gyenge üzemanyag-hatékonyság
A VEZÉRMŰTENGELY MEGHIBÁSODÁSÁNAK TÜNETEI
Ha a gépkocsi vezérműtengelye meghibásodik, komoly károk keletkezhetnek a motorban, és előfordulhat, hogy a gépkocsit be sem lehet indítani. A motorháztető alól szokatlan vagy hangos zajokat is hallhatunk.
Íme a vezérműtengely meghibásodásának 5 gyakori oka:
Nem elegendő kenés/nem megfelelő kenőanyag használata. A vezérműtengely és a szelepsor alkatrészei, különösen a bütykök, kenést igényelnek a megfelelő működéshez. Győződjünk meg arról, hogy a kopás megelőzése érdekében a megfelelő szerelőpasztát vagy olajat használjuk az alkatrészekre a jármű gyártója által ajánlott módon.
A bütyök kopása. A kopott vagy lapos bütykök miatt a szelepemelkedés csökken, és előfordulhat, hogy a szelepek egyáltalán nem nyílnak ki, amikor a motor alacsony fordulatszámon vagy üresjáratban jár. Nagy fordulatszámon a motor is visszasülhet.
Helytelen bejáratási eljárás. Kárt okozhat például, ha a motort az első indítás előtt túl sokat pörgetik, vagy túl sokáig inaktív állapotban hagyják. A motor fordulatszámának elég magasnak kell lennie a bejáratási időszak alatt.
A szeleprugó nyomása túl magas vagy túl alacsony. Ügyeljen arra, hogy a rugókat időben cserélje, és hogy az új rugók megfeleljenek a jármű előírásainak.
Mechanikus interferencia A leggyakoribb mechanikai problémák közé tartozik a rugótekercs-kötés és a szelepek és a dugattyúk, valamint a lengőkarok és a csapszegek közötti elégtelen távolság.
Szennyezett olaj/rossz minőségű olaj. Az autótulajdonosoknak érdemes megfontolniuk a motorolaj cseréjét vagy motoröblítő termékek használatát, amelyekkel megszabadulhatnak az olajszennyeződésektől és a felgyülemlett lerakódásoktól.
Mielőtt eldöntenénk, hogyan javítsuk meg az alkatrészt, fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk a bütykös alkatrészeket kopás, repedések és egyéb sérülésjelek szempontjából. Ha a sérülés kiterjedt, praktikusabb lehet az egész vezérműtengelyt cserélni.
A VEZÉRMŰTENGELY ÉS A POZÍCIÓÉRZÉKELŐK ELLENŐRZÉSE
Vezérműtengely:
Ellenőrizzük az olajbevezető csövet, hogy nincs-e eldugulva.
Tisztítsuk meg és ellenőrizzük a bütyökcsapágyakat karcolások és kopás szempontjából.
Ellenőrizzük, hogy a vezérműtengely bütykei nem sérültek-e.
Ellenőrizzük, hogy a tengelyen nincsenek-e repedések.
Mérjük meg a bütyökmagasságot: Ezt egy digitális tolómérővel végezhetjük el. Először is meg kell mérnünk a bütyök alapkörének átmérőjét. Ezután meg kell mérnünk a teljes gerincmagasságot, azaz a alapkör átmérőjét és a bütykös magasságát. Ezek alapján kiszámítható a bütykös magassága úgy, hogy az alapkör átmérőjét kivonjuk a teljes gerincmagasságból.
Érzékelők:
Ellenőrizzük, hogy a vezeték nincs-e megsérülve vagy meglazultva.
Ellenőrizzük az érzékelőt, hogy nincs-e rajta sérülés.
Távolítsa el a reluktorkerket, és ellenőrizze, hogy nem sérült-e.
Ellenőrizze a feszültséget és az ellenállást multiméterrel - ez a módszer a CKP-érzékelő típusától függően változhat (induktív vagy hall-effektusos).
TOP-termékek a témában:
